2. Szellemi termék

Képzőintézmények számára adaptálható mintatanterv - rövid összefoglalás

A mintatantervnek az 1. szellemi termék keretében kidolgozott kompetenciamodell szolgált alapul, amelyet az ideális szakfordítói tanulási eredmények figyelembevételével alakítottunk ki, és amelyet várhatóan átvehető modellként hasznosíthatnak majd más, hasonló képzési programmal rendelkező intézmények is. A tanterv kidolgozásakor arra a tudásháromszögre támaszkodtunk, amely magában foglalja a hallgatók igényeit, az oktatók szaktudását és a fordítópiac legfontosabb változásait. Az együttműködés során arra törekedtünk, hogy a tervezet segítséget nyújtson a tantervek kidolgozóinak abban, hogy saját mintatantervüket a helyi igényeknek megfelelően alakíthassák ki.

A fent említett három résztvevő specifikus igényeit is figyelembe vettük a kompetenciaprofil kialakítása során. Az 1. szellemi termékben az EUATC (Fordítóirodák Egyesületeinek Európai Szövetsége), az EMT (Európai Mesterszintű Fordítóképzés) és a CIUTI (Conférence Internationale Permanente d'Instituts Universitaires de Traducteurs et Interprètes) legfrissebb kutatási eredményeit vizsgáltuk meg^[1]. A 2. szellemi termék első felének kidolgozásakor pedig két különböző SWOT-elemzést^[2] végeztünk annak érdekében, hogy mind az európai, mind a hazai perspektívát bemutassuk.

Az első SWOT-elemzést (1. függelék: SWOT – Az európai perspektíva) az UniVie végezte egy egyetemek által közzétett anyagokra fókuszáló kutatás keretében, amely során a fordítóképzések által kínált programok bevált gyakorlatait vizsgálták, és azt mérték fel, hogy a tantervek mennyiben felelnek meg a munkaerőpiaci igényeknek. A másik SWOT-elemzés (2. melléklet: SWOT – A magyar perspektíva) a BME által végzett,12 magyar fordítóképző intézményt vizsgáló felmérésen és interjúkon alapul. Ez utóbbi elemzéssel nem csak az eTransFair, hanem a 12 résztvevő egyetem is értékes adatokkal gazdagodott (az összefoglalót lásd [in press] Hilóczki, Á. (szerk.) Fókuszban a fordítás értékelése. A BME TFK 2017. szeptember 29-30-án, Budapesten tartott Őszi Konferenciájának konferenciakötete.)^[3]

Az eTransFair mintatantervét az Európai Képesítési Keretrendszerben (EKKR) és a minden uniós tagállam számára kidolgozott nemzeti képesítési keretrendszerben (NKKR) meghatározott követelményekkel összhangban állítottuk össze[4].

Az IO2 3. melléklete (Átvehető tanterv: Kompetenciák és tantárgyak mátrixa), valamint a 4. melléklete (Átvehető tanterv: Kompetenciák, tantárgyak és szakma-specifikus készségek mátrixa) azzal a céllal készültek, hogy az IO1 jelentősebb vizsgálati eredményeit tükrözzék. Ebből kifolyólag olyan elemeket (modulokat) tartalmaznak, amelyek remélhetőleg elősegítik a végzett hallgatók sikeres elhelyezkedését a piacon. A tanterv kiemelt pontjaira reflektál a hét e-modul [5], amelyet a harmadik fázisban (IO3) dolgozunk ki és mutatunk be. Az IO3 azon intézmények számára lesz elérhető, amelyek szeretnének részt venni az eTransFair új mintatantervének tesztelésében (piloting).

A 3. melléklet (Átvehető tanterv: Kompetenciák és tantárgyak mátrixa) és a 4. melléklet (Átvehető tanterv: Kompetenciák, tantárgyak és szakma-specifikus készségek mátrixa) a BME 2016-os akkreditációs eljárása előtt kidolgozott modulokat tartalmazza – ennek oka az, hogy a vonatkozó magyar jogszabályok és hosszadalmas adminisztratív eljárások miatt már a projekt korai szakaszában be kellett nyújtani a tanterv egy előzetes verzióját. A Magyarországon, ebben a korai szakaszában akkreditált tanterv tervezete tehát még nem tartalmazza az összes modult, amelyek a véglegesített IO1-ben szerepelnek, s amelyeket az eTransFair mint az ideális tantervet felépítő, releváns blokkokat ajánl más képzőhelyek számára. Miután az IO3 e-moduljai elkészültek, azokat is beépítetük a jelenlegi tantervbe, és a projekt új eredményeinek felhasználásával indítottuk meg egy teljes távoktatásban működő képzéshez az akkreditációs eljárást. Az eTransFair előrehaladása során külön figyelmet fordítunk arra, hogy a szellemi termékek valóban fejlődjenek és tükrözzék a piaci tendenciákat. Éppen ezért a mintatanterven várhatóan további finomításokat és módosításokat hajtunk majd végre, nemcsak a projekt időtartama alatt (2016-2019), hanem azt követően is.

A 3. melléklet (Átvehető tanterv: Kompetenciák és tantárgyak mátrixa) az eTransFair legfőbb eredményén, a szakfordítók számára kifejlesztett kompetenciaprofilon alapszik. Ez a táblázat a kompetenciákat összetevőire – tudás, készség és attitűd – bontja, amelyekhez még árnyaltabb módon rendeli a készségeket potenciálisan fejlesztő tantárgyakat (4. melléklet). A táblázat második oszlopa részletesebb útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy mely e-modul ajánlott az egyes alkompetenciák fejlesztéséhez. Piros színnel jelöltük az újonnan behozott (a projekt során meghatározott extra) tantárgyakat, amelyekhez önálló elektronikus tananyagot (e-modult) fogunk kidolgozni az IO3-ban, és amelyek mindegyike önálló tantárgyként szerepelhet a BME esti tagozatos e-képzésének módosított akkreditációjában.

Megjegyzés: az átvehetőség alapvetően nagyfokú rugalmasságra utal, és azt jelenti, hogy bármely intézmény, amely alkalmazni kívánja ezt a tantervet, ajánlhatja a modult önálló formában is, de akár össze is vonhatja bármely szakmai/piaci-vonatkozású tantárggyal, mint például Szakfordítás és terminológia stb. Az átvehetőség fogalma (más kontextusban: alkalmazhatóság) viszonylagos szabadságot feltételez, amelyet az intézmények az egyes modulok egyedi igények szerinti alkalmazása révén érhetnek el. Ezáltal minden intézmény kielégítheti saját (helyi/regionális) igényeit, a tanrendjét pedig a lehető legcélszerűbb módon állíthatja össze.

A 4. melléklet (Átvehető tanterv: Kompetenciák, tantárgyak és szakma-specifikus készségek mátrixa) megadja egyrészt az IO1-ben azonosított kompetencia-területek listáját (IO1 eTransFair Kompetencia-modell), valamint felsorolja azokat a tantárgyakat, amelyek az adott kompetenciákat leginkább fejleszthetik. Az első oszlopban a személyes kompetenciákat találjuk. A második oszlop a kerettanterv olyan tantárgyainak ajánlott elnevezéseit tartalmazza, amelyek keretében fejleszthető az adott kompetencia. A harmadik oszlop az európai kreditegységek számát mutatja (az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerben (ECTS) foglaltak szerint). A negyedik oszlop a tantárgyak ideális sorrendjét, illetve egymásra épülését szemlélteti az egyes tanulmányi időszakokban (mely szemeszterben a legcélszerűbb teljesíteni a tantárgyat). Az ötödik oszlopban a tantárgyak heti óraszámát láthatjuk az egyes szemeszterekre vonatkozóan. A hatodik oszlopban részletes leírást találunk arról, hogy mely speciális készségek fejlesztése szükséges a kívánt tanulmányi eredmények eléréséhez. A táblázat utolsó, hetedik oszlopa ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az adott tantárgy kötelező vagy szabadon választható legyen-e.

A mintatanterv három szemeszterből álló tanulmányi időszakra készült, amely időtartam alatt minden hallgatónak összesen 90 kreditet (ECTS) kell teljesítenie. A felvételi követelmények között nem szerepel ajánlás a nyelvvizsga bizonyítvány meglétére vonatkozóan, tekintettel arra, hogy a nyelvvizsga-követelmények és egyéb előfeltételek jelentősen különböznek – amint azt mindkét SWOT-elemzés is tükrözi –, emiatt regionális és helyi tényezők és feltételek eltérő kritériumokat eredményezhetnek a jelentkezők számára.

A BME Mintatantervének első akkreditációja – próbatanterv

A BME MGT („blended”, vagyis félig távoktatásban működő) szakjának[7] akkreditációja az előzetes eTransFair tapasztalatokon alapszik, azaz követi az ajánlott három szemesztert, és összesen 90 kredit teljesítését írja elő.

Felvételi követelmények: a jelentkezőknek rendelkezniük kell bármelyik tudományterületen szerzett alap- vagy mesterfokozatú diplomával, és meg kell felelniük az írásbeli és szóbeli felvételi vizsgán. A BME-n a felvételihez nem szükséges nyelvvizsga-bizonyítvány, mert a vizsgabizottság dönti el, hogy a jelentkező nyelvtudása eléri-e a minimum B2-es szintet. (Általában a fordító- és tolmácsképző intézmények nem kínálnak nyelvi készségfejlesztő órákat, ugyanakkor a BME gyakorlata ettől eltérő, hiszen itt viszonylag nagy számban vannak a nyelvi készségfejlesztő órák, amelyeknek keretei között kiemelt figyelmet szentelünk a szakszókincs fejlesztésére, mindhárom szemeszter során.)

A BME hallgatóinak a mentorprogram keretében lehetőségük nyílik arra, hogy kipróbálják magukat éles helyzetekben. Az elmúlt két év mentorprogramjainak részletei (a különböző ütemtervekkel és fókuszokkal) elérhetőek az 5. mellékletben (Piacképes tudás elősegítése 1: Mentorprogram) és a 6. mellékletben (Piacképes tudás elősegítése 2: Szakma-Diák Találkozó) – ez utóbbi a BME TFK által szervezett olyan más események leírását is magába foglalja, amelyek a piaci szereplők bevonására irányulnak.

A második szellemi termék (IO2) 7. melléklete (puha készségek) egy kibővített listát kínál a puha készségekről (átfogó készségekről), amelyet a projekt partnerei állítottak össze a Madridban 2017 októberében lezajlott „Train the trainer” esemény során.

Megjegyzések – az átvehetőség további elemei:

Ahogy azt a dokumentumban korábban is kiemeltük, a BME nem tagja az EMT hálózatnak, így nem tekinti magától értetődőnek a (magas szintű) nyelvtudást. A megfelelő nyelvtudásszint (minimum C1) elérését számos nyelvi készségfejlesztő óra biztosításával igyekszünk elérni – mind anyanyelven (L1), mind idegen nyelven (L2) –, nagy hangsúlyt fektetve mind a négy készségre.
„Szakmai ismeretek” címszó alatt terminológiai tárgyakat kínálunk többek között a jog, gazdaság, műszaki ismeretek, társadalomtudomány és európai uniós tanulmányok területein, de természetesen ez a modul szabadon alakítható az intézmények szakterület-specifikus igényeihez.
A kutatás, mint külön tantárgy nem kap kiemelt szerepet az első szellemi termék (IO1) keretében létrehozott kompetenciaprofilban, noha néhány egyetem (különösen az EMT hálózathoz tartozók) nagy hangsúlyt fektetnek erre a területre (lásd: a második szellemi termék (IO2) 1. mellékletét – Az európai SWOT). Más képzőintézmények. mint pl. a BME, a piaci igényeket figyelembe vevő kompetenciákra, illetve az alapos szakterületi tudás és az ahhoz kapcsolódó szakszókincs fejlesztésére koncentrálnak.

A második szellemi termék további eredményei:

A projekt további eredménye lehet egy cserediákprogram (az UniVie-n tanulók, akiknek második (B) vagy harmadik (C) munkanyelvük a magyar, eltölthetnének egy szemesztert a BME-n, amíg a BME hallgatói (GMEU nappali szak, lásd a hatodik lábjegyzetet), akiknek második munkanyelvük a német, az UniVie-n tanulhatnának egy félévet).

Az IO2 mellékletei:

1. melléklet: SWOT – Az európai perspektíva

2. melléklet: SWOT – A magyar perspektíva (Összefoglaló magyarul: http://www.offi.hu/sites/offi/files/upload/fokuszban_a_forditas.pdf

3. melléklet: Átvehető tanterv: Kompetenciák és tantárgyak mátrixa

4. melléklet: Átvehető tanterv: Kompetenciák, tantárgyak és szakma-specifikus készségek mátrixa

5. melléklet: Piacképes tudás erősítése 1: Mentorprogram

6. melléklet: Piacképes tudás erősítése 2: Szakma-Diák Találkozó

7. melléklet: Puha készségek

[1] Az eTransFair szakfordítói kompetenciaprofiljának célja nem az EMT által kidolgozott kompetenciamodell helyettesítése, hanem a szükséges kompetenciák további pontosítása egy meghatározott szakmai csoport - a szakfordítók - számára.

[2] A jelentkezés során csupán egyetlen SWOT-elemzés elvégzése volt a célunk, ezért a második elemzés a projekt nem tervezett, ám magas szintű hozzáadott értéket képviselő eredményének tekinthető.

[3] Ez egy az IO4, Értékelési technikák (PAT), első eredményei közül.

[4] A kompetencia, készség, tudás, attitűd és tanulási eredmények terminusokat az IO1-ben az Európai Képesítési Keretrendszerrel összhangban használtuk.

[5] Az IO3 hét e-modulja a következő: terminológia, (egynyelvű és kétnyelvű) lektorálás, lokalizáció, technológiai kompetencia, minőségirányítás, vállalkozói készségek. Az e-modulok friss elméleti és gyakorlati tananyagot hivatottak biztosítani az oktatók és a hallgatók számára egyaránt.

[6] A tanterv egyik célja az, hogy az esti tagozatos szakfordító hallgatók (MGT – Műszaki, gazdasági és társadalomtudományi szakfordító) számára „blended”, vagyis félig távoktatásban működő képzést biztosítson. A BME egy új, nappali tagozatos képzést is akkreditáltatott (GMEU képzés – Gazdasági, műszaki és európai uniós szakfordító), amely már tartalmazza az IO1 bizonyos elemeit, és olyan önálló tantárgyakat kínál, mint a lokalizáció, projekt management és projektmunka (amely a csoportmunkát helyezi előtérbe és remekül imitálja a fordítóirodai környezetet). A képzés ezen kívül egy 3 hónapig tartó szakmai gyakorlati időszakot is magába foglal, amely remélhetőleg integrálja majd a képzés valamennyi elemét és párhuzamosan fejleszti a különböző kompetenciákat.

[7] Az MGT („blended”, vagyis félig távoktatásban működő) képzés tantárgyait a 3. melléklet negyedik oszlopában, illetve a 4. melléklet második oszlopában találhatjuk.

[8] C nyelv: a harmadik munkanyelv, amiről a fordítók és/vagy tolmácsok anyanyelvükre fordítanak

[9] B nyelv: a második munkanyelv, amire illetve amiről a fordítók és/vagy tolmácsok fordítanak.